A programsorozatot február 1-én Neil McKenna brit író, újságíró, aktivista nyitotta meg.

Több mint 1700 látogató a 8. LMBT Történeti Hónap rendezvényein

Idén nyolcadik alkalommal rendeztük meg a Háttér Társaság és a Labrisz Leszbikus Egyesület koordinálásával az LMBT Történeti Hónapot. Februárban összesen 50 program – előadások, beszélgetések, játékok, workshopok, kiállítások és filmvetítések – segítségével idéztük meg az LMBT emberek történetét. A programsorozatot Neil McKenna brit újságíró, Oscar Wilde kutatója nyitotta meg. Budapesten kívül Debrecenben, Szegeden, Kecskeméten és Székesfehérváron is szerveződtek események. A hónap során közel 1700 látogató vett részt a programokon.

A programsorozatot február 1-én Neil McKenna brit író, újságíró, aktivista, Oscar Wilde kutatója és egyik népszerű életrajzának szerzője nyitotta meg a Bálint Házban. Annak kapcsán mondott teltház előtt beszédet, hogy idén emlékezünk a neves brit szerző, Oscar Wilde perének és bebörtönzésének 125. évfordulójára. 1895 februárjában, Algírból tért vissza Angliába, karrierje csúcspontján volt – hogy aztán pár hónappal később kezdetét vegye az a szomorú per, mely egy évszázadra beárnyékolta az LMBT emberek életét. Oscar Wilde életéről, magáról a perről és annak tanulságairól esett szó a megnyitó beszédben. Ezt követően A boldog herceg című 2018-as játékfilmet vetítettük le Oscar Wilde franciaországi utolsó éveiről, Rupert Everett rendezésében és főszereplésével, a további szerepekben Colin Morgannel, Emily Watsonnal és Colin Firth-szel. Neil McKenna pár nappal később a Közép-európai Egyetemen tartott előadást, ahol egy szenzációs kirakatperről számolt be, melyet két ismert és népszerű brit nőimitátor, Fanny és Stella ellen folytattak le 1870-ben. Tárgyalásuk korai összecsapás volt a homofób brit állam és a férfiakat szerető férfiak között. Olyan csata, amit újra és újra meg kellett vívni, például Oscar Wilde perein, 25 évvel később – világított rá McKenna.

Február során a legváltozatosabb témákban voltak beszélgetések és előadások, gyakran egy-egy film vetítésével egybekötve. A Budapest Pride csapata, az Ír Nagykövetséggel együttműködve, az LMBT Történeti Hónap előprogramjaként vetítette le az ír egyenlő házasság kampányról szóló The 34th című, 2017-es ír dokumentumfilmet, utána pedig Dr. Gráinne Healyvel, a kampány egyik vezetőjével beszélgettek a tapasztalatokról. Ehhez a témához kapcsolódott az Amnesty International programja is, ahol a The Queen of Ireland című filmet láthattuk, majd Rory O'Neill drag queennel, aktivistával Bán Zsófia beszélgetett. A Gobbi Hilda filmklubban ezúttal a Leszbikus filmesek akcióban (Dykes, Camera, Action!) című dokumentumfilmet láthattuk, mely az elmúlt ötven év meghatározó amerikai leszbikus filmalkotóit mutatta be, s a vetítés után Bíró Judit rendezőasszisztenssel, Antonia Burrows feminista aktivistával, valamint Szilágyi Zsófia és Takács Mária filmrendezőkkel hallhattunk beszélgetést. A dokumentumfilm előtt levetítették a Budapesti Leszbikus Filmbizottság Mihez kezdjen egy fiatal leszbikus a nagyvárosban? című filmjét is, mellyel a szervezők a nemrég elhunyt Nagy Szilviára is emlékeztek.

A GBME filmklubjában a 120 dobbanás percenként című filmet láthattuk, amely az AIDS ‘90-es évek eleji terjedését és a korabeli aktivizmust mutatta be Franciaországban. A film előtt a GSK gyógyszergyár szűréstámogató kisfilmjét is megnézhette a közönség. A Budapest Bi-tangok a Kinsey. Mindenki másképp csinálja című filmet vetítette, melyet ezúttal is beszélgetés követett, Vitai Sára vezetésével. Idén a Közkincs Könyvtár nemcsak helyszínként, hanem programszervezőként is bekapcsolódott az LMBT Történeti Hónapba: a Nanette című ausztrál stand-up komédiát vetítették, Hannah Gadsby főszereplésével. A hónap vége felé a közönség megtekinthette Takács Mária új filmjét, Kapd el a ritmust! A sportvilág queer felforgatása címmel, a vetítés után pedig a film két magyar főszereplője, Csaba J Hegedüs és Török Benjamin Forest, valamint a rendező a Humen magazin munkatársával és a közönséggel beszélgetett.

A hónap során több előadással is készült Kanicsár Ádám András újságíró: beszélt a Pulse-tragédia emlékezetéről és kényes kérdéseiről, Erdei Zsolttal közösen az LMBTQ markertig múltjáról, jelenéről és jövőjéről, valamint az ELTE-n tartott előadást az LMBT sajtó és média történetéről. Hörcher Eszter, a Holokauszt Emlékközpont munkatársa, Takács Judit korábbi kutatásait folytatva, a homoszexuálisok listázásával kapcsolatban tartott előadást a Honvédelmi Levéltár Központi Irattárában őrzött 1942-es homoszexuális lista, valamint a holokauszt-kutatással kapcsolatos névadatbázisok, honvédségi források és kivándorlási dokumentumok segítségével. Hanzli Péter, a Háttér Archívum önkéntese Uranisták és korai homofilok címmel tartott előadást, a 19. század és a 20. század első felének svájci, angol, német és amerikai aktivistáiról. Idén is két érdekes előadást tartott Dittera-Balogh Andrea: az egyik a korai feministákat és szerelmeiket mutatta be a 17-18. században, a másik pedig bi/pánszexuális portrékat vázolt fel a történelem csarnokából. Az Artbázis Összművészeti Műhely adott otthont Szabó Judit előadásának, aki saját, valamint Takács-Bencze Gábor és Breznyik János fotói felhasználásával a Budapest Pride-ok 1992 és 2019 közötti történetét idézte fel.

A Háttér Társaság irodájában, február 26-án annak kapcsán volt beszélgetés, hogy idén jelenik meg Edward Prime-Stevenson Imre: A Memorandum című regényének magyar fordítása és kritikai kiadása. A beszélgetés a korabeli meleg történelmet és a megjelenés hátterét, a fordítás kérdéseit és a szöveg elkészült részleteit mutatta be, a fordító-szerkesztő Bojti Zsolt, Nádasdy Ádám nyelvész, műfordító, és a műből részleteket felolvasó Horváth Lajos részvételével. A Szimpozion Klub keretében az idén 20 éves Melegség és Megismerés program történetéről esett szó, melynek keretében óratartók idézték fel emlékeiket, egy másik beszélgetésen pedig tanárok, iskolai szakemberek vettek részt. A Poliamoria Magyarország Kőszeg Ferenccel folytatott beszélgetést Szerelmeink fájdalmas szabadsága címmel a Kádár-korszak nyitott kapcsolatokkal kísérletező ellenzéki szubkultúráiról.

Februárban a Spirit Színházban két alkalommal is láthattuk Martin Sherman Sodrásban című darabját, egy idős meleg férfi és fiatalabb barátja kapcsolatáról, mintegy hatvan év LMBT történetét átfogva, Perjés János, Virág Péter és Magyar Vazul szereplésével. A qLit és az Impróka közös szervezésében a Meleg helyzetek Valentin-napi különkiadását is megnézhették az érdeklődők. Február 25-én nyílt meg az Art9 Galériában az XX generációk című fotókiállítás. Garadnay Berta fotói az ifjabb és idősebb leszbikus, biszexuális és transznemű nőket és egymásra vonatkozó gondolatait hozták össze egy-egy páros képen; a kiállítást Oltai Kata művészettörténész, kurátor nyitotta meg. Az Auróra adott otthont Folmi Ági örömfotós kiállításának, mely saját identitáskeresésére igyekezett választ adni. A megnyitót három koncert követte: az indie Wolfolks duó, a dallamos-elszállós Cairo Crush csajbanda és az alternatív pop világából a Bad Acrobats.

A programsorozat keretében idén is több parti volt. Az Alteregóban egy jó hangulatú buli nyitotta a programsorozatot, Wild(e) Party néven, melynek keretében tombolajátékkal is támogatni lehetett az LMBT Történeti Hónapot. A Labrisz farsangot szervezett, ahol híres heteró nőknek lehetett beöltözni, s fellépett a Pink Csikk is. A hónap végén a ‘90-es és 2000-es évek legjobb zenéire lehetett táncolni az Oops keretében, Budapest új heteróbarát LMBTQ-helyén, a Gagában, s szokás szerint a Charme Hungary is rendezett farsangot. Voltak továbbá interaktív, játékos programok: LMBT történeti kocsmakvíz a Why Not Caféban, LMBTQ+ szociodráma, művészetterápiás workshop, Pikk Dáma játékest, illetve az aromantikusságról és aszexualitásról szóló kvízjáték. A Hosszúlépés!Járunk? idén is rendezett várostörténeti sétát Budapest olyan helyszínein, amelyek valamilyen formában kötődnek az LMBT emberek történetéhez. Idén is volt Wikipédia-szerkesztő maraton is.

Budapesten kívül négy vidéki városban is voltak programok. Kecskeméten Pécsi Emőke tartott előadást, Ladyboyok, tomboyok és ami mögötte van címmel a thaiföldi meleg, leszbikus és transz szcéna egyes aspektusairól, majd Dittera-Balogh Andrea vezetett beszélgetést, Hogyan ismerkedett volna az ükmami? Szerelmek, titkok, vágyak 100 éve és ma címmel. Debrecenben négy program is volt az idei LMBT Történeti Hónapon. Talabos Dávidné Lukács Nikolett előadása brit LMBT filmszínészek életéről és munkásságáról szólt (többek között Stephen Fryról, Sir Ian McKellenről és Ben Wishawról), Simon Lehel a meleg férfiak által konstruált új női genderképekről beszélt, Dunkel Norbert pedig bibliai és ókori szövegek illusztrálásával arra a kérdésre kereste választ, hogy hogyan lett a nemlétező gay love-ből „bűn”. Egy nappal később az Oscar Wilde szerelmei című filmet vetítették le, mely után Talabos Dávidné Lukács Nikolett, Kalmár György és Győri Zsolt beszélgettek a MODEM különtermében. Szegeden két program is volt idén: február közepén a Philadelphia – Az érinthetetlen című filmet vetítette a Szegedi LMBTQ Közösségért, a hónap végén pedig Hanzli Péter tartott mozgalomtörténeti előadást. Idén új helyszínként Székesfehérvár kapcsolódott be a programsorozatba: a Tiszta Szív Fejér-megyei LMBTQ közösség meghívására Dittera-Balogh Andrea tartott előadást.

Köszönjük annak a 33 szervezetnek, csoportnak és magánszemélynek, aki programot szervezett az idei LMBT Történeti Hónapon! Köszönjük médiapartnereinknek, a Humen Magazinnak és a QRTV Európának az együttműködést. Köszönjük az anyagi támogatást az Alterego Club Budapestnek, a Corvin Barbernek, a GSK gyógyszergyárnak, a Közép-európai Egyetemnek, a Szauna 69-nek és a Why Not Café & Barnak. Köszönjük továbbá azt az összesen 383.000 Ft összegű adományt, amelyet eseményeinken és online adománygyűjtésünk keretében magánszemélyektől kaptunk. Nélkülük nem jöhetett volna létre a 8. LMBT Történeti Hónap!

Az LMBT Hónap szervezői

Megosztás