Az előadás a homoszexuális egyének 1942 és 1945 közötti helyzetét kívánja bemutatni a holokauszt-kutatás legfrissebb eredményei tükrében. Ezeket a személyeket hivatalos rendőrségi listákban tartották nyilván, és a hatóságok által üldözendő személyek közé sorolták, mivel diszkriminált társadalmi csoportnak tekintették. A homoszexuálisok üldözése nem állt meg a világháború befejeztével, illetve a náci Németország ideológiai-gyakorlati megnyilvánulásainak megszűnésével, ezért az előadó felvázolja helyzetük változását 1961-ig, amikor a homoszexualitás törvény általi általános dekriminalizációja feloldotta megbélyegzettségüket.
Mit jelentett a felszabadulás ténye és gyakorlata ezeknek az embereknek a számára politikai és társadalmi szempontból 1945 előtt és után?
A Honvédelmi Levéltár Központi Irattárának egy fondja, anyaga őrzi a Budapesten regisztrált és nyilvántartott homoszexuális személyek névjegyzékét (HM 68763/Eln.1b. – 1942. Homoszexuális egyének bevonultatása munkaszolgálatra). Ennek alapján a legfontosabb, holokausztkutatással kapcsolatos névadatbázisokban a listán szereplő neveket és a hozzájuk tartozó személyek sorsát vizsgálva érdekes statisztikát lehet ábrázolni, hogy a különböző források alapján mely táborokba, illetve milyen körülmények közé kerülhettek ezek a személyek.
Regisztráció: archivum@hatter.hu
