Deprecated: Unparenthesized `a ? b : c ? d : e` is deprecated. Use either `(a ? b : c) ? d : e` or `a ? b : (c ? d : e)` in /chroot/home/lmbtkuta/lmbttortenetihonap.hu/html/sites/all/modules/themekey/themekey_user_profile.module on line 56 Könyvsarok | LMBT Történeti Hónap

Könyvsarok

Az elmúlt időszakban több LMBT témájú könyv is megjelent: ezek közül összeszedtük nektek azokat, amelyek a különböző korokban élt leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek életét mutatják be. A paletta Anne Lister 19. századi leszbikus földbirtokos életrajzától Dora Ratjen magasugró történetéig, a homoszexuálisokat zsaroló állambiztonságról szóló regénytől Tölgyesy Zoltán (Miss Mandarin) memoárjáig terjed. Jó olvasást mindenkinek!

Lukács Nikolett: Oscar Wilde élete, életműve, öröksége

Változó Világ, Budapest, 2018

Hogyan jelenik meg Dorian Gray egy fotókönyvben? David Bowie és Morrissey zenéit Oscar Wilde ihlette? Hogyan került Salomé került egy flamenco balettbe? Oscar Wilde (1854-1900) hősei és művei megszámlálhatatlan alkotót ihlettek meg a művészet legkülönfélébb ágaiból. Nincs ez másként hazánkban sem, ahol Ady, Babits és Kosztolányi regényeiben, verseiben, cikkeiben bukkan elő az ír mester, akinek életéről sajnos eddig mindössze két monográfia jelent meg magyarul. Jelentősége páratlan, elég, ha csak napjaink egyik legismertebb brit polihisztorára, Stephen Fry-ra gondolunk. A kötet Wilde életének és munkásságának vizsgálatán túl jogtörténész szemmel ábrázolja pereinek eseményeit, majd hiánypótló jelleggel vezeti végig az érdeklődő olvasót Oscar Wilde örökségén a balettől a popkultúráig.

 

Anne Choma: Gentleman Jack. Anne Lister titkos élete

HVG Könyvek, Budapest, 2019

Fordította: Béres-Deák Rita és Morvay Krisztina

Anne Choma könyve az HBO televíziós sorozata alapján készült. A széria Anne Lister (1791-1840) kalandos élettörténetét dolgozza fel. A 19. századi Angliában élt nő rövid élete alatt sorra szegte meg kora szigorú társadalmi szabályait. Birtokolt tulajdonolt és igazgatott, irányította a munkásokat, üzletemberekkel tárgyalt, folytatott anatómiai tanulmányokat, politizált, beutazta Európát, ám leginkább magánéletével rúgta fel a társadalmi normákat. Anne Lister ugyanis a korban egyedülálló módon vállalta fel nőkkel folytatott kapcsolatait, s úgy öltözködött, mint egy férfi (emiatt ragadt rá később a Gentleman Jack gúnynév). Egész felnőtt életében naplót vezetett, mely összességében 7600 oldalt tesz ki, és őszintén ír benne leszbikus kapcsolatairól is (igaz, a leginkább kényes részeket a naplóíró titkosírással jegyezte le, melyet csak nem olyan régen fejtettek meg).  A naplók ma az UNESCO Világemlékezet Listán szerepelnek, Anne Choma történész kezdte el átírásukat, aki közreműködött a tévésorozat elkészítésében is. Jelen kötet, a széria első évadával egybevágva, Anne Lister életének tizennyolc hónapját beszéli el, 1831 novemberétől 1834 márciusáig. A szerző számos naplóbejegyzést is idéz a kötetben, ezáltal egyedülállóan mutatja be azt, hogyan is élhetett egy leszbikus nő a 19. századi Angliában.

 

Amy Bloom: Közös titkaink

Libri, Budapest, 2019

Fordította: Frei-Kovács Judit

Amy Bloom regénye egy sokáig nem igazán ismert szerelem történetét dolgozza fel. A páros egyik tagja a harmincas évek elején az egyik legismertebb amerikai újságírónő volt: Lorena Hickok, az Associated Press munkatársa a Lindbergh bébi elrablása ügyében írt cikkeivel vált igazán ismertté, és 1932 őszén azt az elsőre unalmas feladatot kapta, hogy írjon Eleanor Rooseveltről, a Demokrata Párt elnökjelöltjének feleségéről. Arra azonban nem számított, hogy milyen hamar megtalálják egymással a közös hangot. Lorena heteken keresztül követte az elnökjelölt-feleséget a különböző kampányeseményekre, és szép lassan egymásba szeretettek. Amikor aztán a választás győzelem után beiktatták elnöknek Franklin Delano Rooseveltet, már szeretők voltak, sőt „Hick” 1933-ban be is költözött a Fehér Házba. Kapcsolatuk a harmincas évek végéig tartott, de később is jó barátok maradtak. A kapcsolat fontos dokumentuma az a több mint kétezer levél, melyet csak jóval haláluk után, 1978-ban találtak meg. A regény is bőven tallóz a fennmaradt levelekből, de persze az írói fantáziával is kiegészíti a két nő szerelmének történetét.

 

Lesi Zoltán: Magasugrás

Prae, Budapest, 2019

Lesi Zoltán verseskötete nem mindennapi történetet dolgoz fel. Vélhetően kevesen tudják, hogy az 1936-os berlini olimpián zsidó származása miatt nem indulhatott Gretel Bergmann, helyette Dora Ratjen állt a rajtvonalhoz (erről a témáról szól egyébként a „Berlin 36” című játékfilm is). Ratjenről viszont később kiderült, hogy biológiai szempontból nem lehet nőként azonosítani (ma leginkább interszexuálisként azonosítják Dora Ratjent). A német hatóságok, miután az eset egy vonatutazás után kiderült, férfinak nyilvánították, ezért a Nemzetközi Olimpiai Bizottság meg is fosztotta őt rekordjaitól és elnyert érmeitől. A kötet kettejük összefonódó történetét mutatja be, egyrészt versek formájában, másrészt a szövegbe illesztett újságkivágások, archív fotók révén. Igazi kuriózum a könyv – a költészet kedvelőinek éppúgy ajánlható, mint az LMBT kultúrtörténet iránt érdeklődőknek.

 

Benjamin Chloe: A halhatatlanok

Maxim, Szeged, 2019

Fordította: Komáromy Rudolf

Vajon milyen hatással lenne az életünkre, ha előre tudnánk, mikor halunk meg? Így hangzik a klasszikus sci-fibe illő alapgondolat, amely Chloe Benjamin egyáltalán nem tudományos-fantasztikus regényének kulcsmomentuma. A halhatatlanok négy testvér története. A mű elején 1969 forró nyarán járunk New Yorkban, zajlik a Woodstock Fesztivál, a vietnami háború elleni tüntetések, na meg a Stonewall-lázadás. A Gold testvéreket: a tizenhárom éves Varyát, a tizennégy éves Danielt, a kilencéves Klarát és a hétéves Simont azonban ezek az események nem érdeklik. Felbukkan viszont egy titokzatos nő, aki azt állítja magáról, bárkinek képes megjósolni a halála napját. A gyerekeket izgatja a gondolat, így el is mennek hozzá, és az ott hallottak egész életükre döntő hatást gyakorolnak. A legkisebb testvér, a meleg Simon a család szeme fénye, aki tizennyolc évesen egyik nővérével az ország túlsó végébe, San Franciscóba szökik. A melegek paradicsomában keresi a szerelmet, míg aztán nemsokára le nem csap első áldozataira az AIDS…

 

Ripp Zoltán: Vezeklés nélkül

Ab Ovo, Budapest, 2019

A főleg az ötvenes-hatvanas évek politikatörténetével és a rendszerváltás történetével foglalkozó történész, Ripp Zoltán első regényének főhőse a hatvanadik életévéhez közeledő Andresz Gordon. A középiskolai tanár válása után a Dunakanyarban álló nyaralójába költözik ki. Egyik nap lánya, az egyetemista Zsófi elmeséli neki, hogy beleszeretett egy Dávid nevű fiúba. Amikor Dávid bemutatja a lányt édesanyjának, ő nagyon hűvösen fogadja Zsófit. „A maga apját, Andresz Gordont jól ismertem valaha rég. A nagyapját, Andresz Dezsőt inkább csak gyűlölni volt szerencsém” – fogalmaz a nő, és Zsófi értetlenül áll a történtek előtt. Apjától vár magyarázatot az egészre, és a férfi végül elmeséli neki az Andresz és a Barcza családok kapcsolatának történetét. Kiderül, hogy előfelvételis katonai szolgálata idején ismerte meg későbbi barátját, Barcza Adriánt, ezt a rendkívül művelt, szelíd fiatalembert. Később aztán ő mutatta be Gordont a lánytestvérének, Dávid édesanyjának. Az is kiderül, hogy Adrián a fiúk iránt vonzódott, és bár ezt igyekezett titkolni, kiderült a dolog. Miután Gordon apja is megtudta az információt, Andresz Dezső megtiltotta a fiának, hogy Adriánnal barátkozzon, sőt összeköttetései révén elérte, hogy Adriánt a titkosrendőrség melegségére való tekintettel beszervezze besúgónak. A megszégyenített végül öngyilkos lett.

 

Matt Richards – Mark Langthorne: Bohém rapszódia

Könyvmolyképző, Szeged, 2018

Fordította: Szabó Krisztina

Első ízben derül fény minden titokra a világ egyik legmegragadóbb rocksztárjával kapcsolatban. A Bohém rapszódia átfogó életrajz erről a nagyszerű emberről, privát fotókkal és interjúkkal. Azok az emberek szólalnak meg, akik Freddie Mercury legközelebbi barátai voltak élete utolsó éveiben. A könyv rengeteg korábban ismeretlen, megdöbbentő tényt közöl az énekesről és életéről, megrendítő részletekkel a szerelem és az önbeteljesítés élethosszig tartó kereséséről, és természetesen arról, hogy az 1980-as évek közepén elkapta a végzetes betegséget. Freddie életének sokkoló történetén keresztül azt is megismerhetjük, hogyan kényszerítette térdre a világot a HIV-fertőzés, amit a „The Gay Plague”, azaz „melegvírus” gúnynévvel illettek. Az élettel teli, lenyűgözően tehetséges rocksztár halála mind az orvos-, mind a zenésztársadalmat megrázta. A Bohém rapszódia végre tiszta vizet önt a pohárba, és alaposan körüljárja Freddie Mercury életét, hogy méltó emléket állítson neki.

 

Mezei Márk: Utolsó szombat

Kalligram, Budapest, 2018

1944. január 14. Budapest, Nagyatádi Szabó utca 32. A kopott kapu mögött bujkál a zsidó világ egyik legismertebb szellemi vezetője, Áron Rokeáh. Utolsó budapesti estéjén megrázó, áradó erejű üzenettel fordul a híveihez, ami néhány héten belül több kiadásban is megjelenik. A második megjelenéstől kezdve azonban több tucat mondat kimarad az eredeti szövegből. Mi történt? Véletlen? Tévedés? Szándékos hamisítás? Lehetetlen megmondani. A kérdés azonban velünk marad: mit akart mondani a belzi rebbe? A rabbi búvóhelyétől pár ajtónyira két nő keresi önmagát. Az egyik jó családból származó, művelt zsidó lány, a másik romlatlan, egyszerű cseléd. Egyetemről eltiltott illegális kommunista és mélyen hívő keresztény bejárónő. Nem szerethetik egymást, de nem tudnak létezni a másik szerelme nélkül. Mindenki ugyanarra a kérdésre keresi a választ: menjen vagy maradjon? Küzdjön vagy feladja? Az utolsó órák kegyetlen, mégis emberi küzdelmeinek történetét tartja a kezében az olvasó.

 

Tölgyesy Zoltán: Én, Miss Mandarin

Kossuth, Budapest, 2018

„65 éves jogtanácsosként tekintek vissza a kétségtelenül színes, mozgalmas életemre. A könyv a saját és a szűkebb családom, elsősorban édesapám és édesanyám történetét tartalmazza. Írásom szerves része felvállalt homoszexualitásom, amelyet annál is kevésbé tudnék eltitkolni, mert évtizedekig a meleg éjszakai élet egyik meghatározó figurája, mondhatom, ikonja voltam. Nagy vágyam, a színház és benne is elsősorban a színművészet vagy a rendezés sajnos első körben nem valósulhatott meg. Azonban épp a transzvesztita fellépéseim juttattak el Karinthy Márton és Bozsik Yvette révén a Karinthy és a Katona József Színházba, ahol végül is kisebb figurák után főszerepet is játszhattam. Részletesen írok a Pinceszínház diákszínjátszójaként eltöltött éveimről is, találkozásomról a transzvesztitizmussal, az abban elért sikereimről, a bécsi versenyről, amelyet megnyertem, de érintem jogi pályámat is, amely 12 évig tartott, majd a cégemről, amelyben egyszerű kereskedőből eljutottam a ruhatervezésig, saját stílusom megtalálásáig. Beszélek még életem legfontosabb férfi és női szerelmeiről, szereplésemről a Takács Mária rendezte Meleg férfiak, hideg diktatúrák című, több díjat elnyert dokumentumfilmben. Könyvemben külön fejezetet szentelek a homoszexuálisokat ért, gyakran gyilkossággal végződő támadásoknak, de több érdekes, olykor humoros történetet is elmesélek a transzvesztiták mindennapjaiból” – írja memoárkötete fülszövegében Tölgyesy Zoltán.

 

Takács Judit: Meleg század

Kalligram, Budapest, 2018

E kötet a 20. századra fókuszál, amit a homoszexualitással kapcsolatos magyar nyelvi fejlemények szempontjából nevezhetünk akár meleg századnak is, tekintettel arra, hogy a meleg szó különböző – az 1900-as évek első évtizedében feltűnő, akkoriban még kifejezetten nőkre utaló, majd az 1990-es évekre átpolitizálódó – jelentésváltozatai szinte keretbe foglalták a vizsgált időszakot. A nyelvi fejleményeken túl a kötet részletesen tárgyalja a homoszexualitás strukturális stigmájának jogintézményekben tükröződő működését, elsősorban a homoszexualitás társadalmi felügyeletét széles körben lehetővé tevő jogalkotási és jogalkalmazási gyakorlatokon keresztül, az ezeket részben visszatükröző, részben megerősítő médiareprezentációk vizsgálatával, valamint az érintettek beszámolói alapján.

Megosztás