Elhangzott 2015. február 1-jén, angol nyelven, a Közép-európai Egyetemen (CEU), a 3. budapesti LMBT Történeti Hónap keretében. Az előadás törvények, beszédek, levéltári anyagok alapján vizsgálja a náci rezsim homoszexuális férfiakat és leszbikus nőket érintő politikáját.
A IV. LMBT Történeti Hónap megnyitóján, január 29-én este a Művész moziban Susan Stryker amerikai történész, társadalmi nemek szakértő, filmkészítő, író, teoretikus, az Arizonai Egyetem docense, az LMBT Tanulmányok Intézetének igazgatója, A dán lány című film egyik konzulense mondott megnyitó beszédet. Következzék a beszéd magyar fordítása és az eredeti szöveg.
Jó estét kívánok! Szeretném elmondani: nagy megtiszteltetés nekem, hogy én tarthatom az idei LMBT Történeti Hónap megnyitó beszédét. A szervezők szerint azért, mert most húsz éve alakult meg a Szivárvány Társulás a Melegek Jogaiért Egyesület, és a körülötte zajló eseményekben nekem is jutott egy epizódszerep. Akkor hát, ha megengedik, azzal kezdeném, hogyan látom én – egy hetero, aki az emberi jogok elkötelezettje – a Szivárvány jelentőségét.
Véget ért az első LMBT Történeti Hónap. Íme, az első (második) fecske, a Meleg szemmel összefoglalója. Gobbi Hilda flashmob és beszélgetés, pink buli, Vágó István kvízműsora és sokminden más.
Véletlenül csöppentem a programra: február 7-én, csütörtökön Borgos Anna előadására érkeztem a Brit Nagykövetségre, és csak utána tudtam meg, hogy - szintén az LMBT Történeti Hónap keretében - lesz még egy kerekasztal-beszélgetés is. Úgy döntöttem, meghallgatom. Nem bántam meg; érdekes dolgokat tudtam meg a hazai melegjogi mozgalom kezdeteiről.
Antoni Rita írását a nokert.hu oldalról vettük át.
Rengeteg sikeres programon vagyunk túl az LMBT Történeti Hónap keretében. Volt megnyitó filmvetítéssel és fogadással, meleg témájú városnézés, beszélgetések a leszbikusság és a homoszexualitás történetéről és a BudapestPride kezdeteiről, pinkpongoztunk, művészkedtünk és a Meleg szemmeles srácok és lányok meg is örökítették ezt.
Előadásom az LMBT-történelem egy speciális vetületét vizsgálta: a leszbikusság reprezentációját a magyar nyelvű, pszichiátriai ismeretterjesztő irodalomban. Ebben az időszakban különösen széleskörű pszichiátriai, pszichoanalitikus (és kisebb számban jogi és szociológiai) irodalom is tárgyalta a szexualitás „normális” és „perverz” formáival kapcsolatos kérdéseket.
Február 10-én, vasárnap a Szimpozion Klub Krisztina téri helyszínén rendezték meg a Háttér Társaság a Melegekért egyik, az LMBT Történeti Hónap részét képező beszélgetését, Homoszexualitás a történelemben címmel. Az intenzív havazás ellenére résztvevő hallgatóság Eszenyi M. Bence történésszel beszélgethetett a homoszexualitás kultúrtörténetéről.
A megnyitó utáni első programunk a Gobbi Hilda filmklub volt, ahol az Aimée és Jaguár című filmet nézhették meg az érdeklődők. A történet nagyon egyszerű, bár borús, 1943-ban játszódik Berlinben. Lilly a német családanya, akinek a férje a fronton szolgál, otthon neveli négy fiát és Felice az öntudatos, szabad, vagány zsidó ellenálló lány egymásba szeretnek. A film Erica Fischer hasonló című önéletírásának adaptációja.
Hát elkezdődött az első Történeti Hónap. Úgy, ahogy kellett: sok vendéggel, beszédekkel, Makk Károly személyes történeteivel, Takács Mária múltidézőjével.
