13 + 1 LMBT történeti tárgyú könyv

Az elmúlt években több LMBT témájú könyv is megjelent, melyek közül összeszedtük nektek azokat, amelyek a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek életét különböző korokban mutatják be. A paletta a Mann család történetétől Oscar Wilde és Freddie Mercury életéig, Susan Faludi apjáról írt könyvétől Tölgyesy Zoltán (Miss Mandarin) memoárjáig terjed, s olyan ma már klasszikusnak számító szerzők műveit is ajánljuk, mint Radclyffe Hall, Jack Kerouac, William S. Burroughs, Patricia Highsmith és Misima Jukio.

Matt Richards – Mark Langthorne: Bohém rapszódia

Könyvmolyképző, Szeged, 2018

Első ízben derül fény mindenre a világ egyik legmegragadóbb rocksztárjával kapcsolatban. A Bohém rapszódia átfogó életrajz erről a nagyszerű emberről, privát fotókkal és interjúkkal. Azok az emberek szólalnak meg, akik Freddie Mercury legközelebbi barátai voltak élete utolsó éveiben. A könyv rengeteg korábban ismeretlen, megdöbbentő tényt közöl az énekesről és életéről, megrendítő részletekkel a szerelem és az önbeteljesítés élethosszig tartó kereséséről, és természetesen arról, hogy az 1980-as évek középén elkapta a végzetes betegséget. Freddie életének sokkoló történetén keresztül azt is megismerhetjük, hogyan kényszerítette térdre a világot a HIV-fertőzés, amit a The Gay Plague, azaz „melegvírus” gúnynévvel illettek. Az élettel teli, lenyűgözően tehetséges rocksztár halála mind az orvos-, mind a zenésztársadalmat megrázta. A Bohém rapszódia végre tiszta vizet önt a pohárba, és alaposan körüljárja Freddie Mercury életét, hogy méltó emléket állítson neki.

 

Tilmann Lahme: A Mannok. Családregény

Európa, Budapest, 2018

Az 1974-ben született német irodalomtörténész könyve dokumentumokra épülő, különleges családregény, Thomas Mann családjának élet- és kortörténete az 1920-as évek elejétől egészen a huszonegyedik század kezdetéig. Thomas Mann 1905-ben vette feleségül a dúsgazdag müncheni famíliából származó Katia Pringsheimet, és 1919-ig hat gyermeke - három fia és három lánya - született tőle. Tilmann Lahme a legidősebb gyermekek, Erika és Klaus kamaszkorától követi nyomon a családtagok külön-külön is regénybe illően fordulatos, a német történelemmel szorosan összefonódó és sok szempontból tragikus sorsát. Kronologikus rendben, évről évre, a párhuzamos életrajzok módszerével halad. A Mann-családban mindenki írt, ha mást nem, emlékezéseket, de mindenki az apa nyomasztó árnyékában. Publikált szövegeik mellett Lahme ismeretlen levelek, naplók és feljegyzések százait is áttanulmányozta, és bőségesen idéz belőlük. Természetesen Klaus Mann melegségéről is sok szó esik a jól megírt könyvben.

 

Talabos Dávidné Lukács Nikolett: Oscar Wilde. Élete, életműve, öröksége

Változó Világ, Budapest, 2018

Hogyan jelenik meg Dorian Gray egy fotókönyvben? David Bowie és Morrisey zenéit Oscar Wilde ihlette? Salomé miként került egy flamenco balettbe? Oscar Wilde (1854-1900) hősei és művei megszámlálhatatlan alkotót ihlettek meg a művészet legkülönfélébb ágaiból. Nincs ez másként hazánkban sem, ahol Ady, Babits és Kosztolányi regényeiben, verseiben, cikkeiben bukkan elő az ír mester, akinek életéről sajnos eddig mindössze két monográfia jelent meg magyarul hazánkban. Jelentősége páratlan, elég ha csak napjaink egyik legismertebb brit polihisztorára, Stephen Fry-ra gondolunk. A kötet Wilde életének és munkásságának vizsgálatán túl jogtörténész szemmel ábrázolja pereinek eseményeit, majd hiánypótló jelleggel vezeti végig az érdeklődő olvasót Oscar Wilde örökségén a balettől a popkultúráig.

 

Mezei Márk: Utolsó szombat

Kalligram, Budapest, 2018

1944. január 14. Budapest, Nagyatádi Szabó utca 32. A kopott kapu mögött bujkál a zsidó világ egyik legismertebb szellemi vezetője, Áron Rokeáh. Utolsó budapesti estéjén megrázó, áradó erejű üzenettel fordul a híveihez, ami néhány héten belül több kiadásban is megjelenik. A második megjelenéstől kezdve azonban több tucat mondat kimarad az eredeti szövegből. Mi történt? Véletlen? Tévedés? Szándékos hamisítás? Lehetetlen megmondani. A kérdés azonban velünk marad: mit akart mondani a belzi rebbe? A rabbi búvóhelyétől pár ajtónyira két nő keresi önmagát. Az egyik jó családból származó, művelt zsidó lány, a másik romlatlan, egyszerű cseléd. Egyetemről eltiltott illegális kommunista és mélyen hívő keresztény bejárónő. Nem szerethetik egymást, de nem tudnak létezni a másik szerelme nélkül. Mindenki ugyanarra a kérdésre keresi a választ: menjen vagy maradjon? Küzdjön vagy feladja? Az utolsó órák kegyetlen, mégis emberi küzdelmeinek történetét tartja a kezében az olvasó.

 

Mishima Jukio: Egy maszk vallomása

Jelenkor, Budapest, 2018

Misima Jukio önéletrajzi ihletésű regénye megrázó dokumentuma annak, ahogy egy fiatal fiú önnön másságára eszmél a harmincas-negyvenes évek Japánjában: kortársaival ellentétben nem csupán saját neméhez vonzódik, de a vér, az erőszak, a halál is elválaszthatatlanul összefonódik számára az erotikával. A világháború felé sodródó tradicionális társadalomban nem vállalhatja fel igazi énjét, s egy idő után már maga sem tudja, meddig tart ő, és hol kezdődik az álarca. Misima Jukio a hagyományosan nem individualista keleti kultúrában addig szinte példátlan mélységgel és nyíltsággal tárja fel ezt a belső harcot: szembenéz önmagával, miközben pszichológiai szigorral boncolja az egyén és a világ viszonyát. Ez teszi az Egy maszk vallomásait a modern japán irodalom megkerülhetetlen alkotásává, mely - tér- és időbeli távolsága ellenére - ma is érvényes, húsba vágó kérdésekre keresi a választ.

 

Naomi Alderman: Engedetlenség

21. Század Kiadó, Budapest, 2018

Ronit Krushka harminckét éves, New Yorkban él, és leszbikus létére főnökével, egy nős férfival folytat viszonyt. Apja halála után visszatér szülővárosába, Londonba. Ortodox zsidó családból származik, de nem gyakorolja a vallást, és rég elhidegült apjától is, aki befolyásos rabbi volt. Hazatérése nem mentes a konfliktusoktól: a hagyománytisztelő közösségben, ahol felnőtt, már Ronit puszta lénye is hajmeresztő provokáció. De a sokkhatás kölcsönös. Ronit viszontlátja unokatestvérét, Dovidot, akiből rabbi lett, ráadásul Ronit régi szerelmét vette feleségül. Ronit nem tér magához: unokatestvére és régi szerelme is egész más, mint annak idején. Ronitot friss tapasztalatai arra kényszerítik, hogy mindent átértékeljen, amit az életről gondolt.   

 

Jack Kerouac: Úton. Az eredeti tekercs

Helikon, Budapest, 2018

A legenda szerint, melyet főként Allen Ginsberg terjesztett, Kerouac 1951 áprilisában három hét alatt, kábítószertől felpörögve írta az Úton eredeti változatát, egyetlen, a végtelen utat jelképező papírtekercsre, bekezdések és központozás nélkül. A legenda egy része igaz, egy része túlzás. Mint ahogy Allen Ginsberg megjósolta ("valamikor, majd ha mindenki meghal, az eredeti őrült könyv is meg fog jelenni"). 2007-ben végre megjelent ez az ős-Úton; most pedig magyarul is olvashatjuk a könyvet, ahogy Kerouac eredetileg megalkotta: a valóságos nevekkel (Neal Cassady, Ginsberg, Burroughs stb.) és azokkal az akkori időkben botrányosnak számító részletekkel együtt, melyek az 1957-ben kiadott, részben Kerouac által átírt, részben a kiadója által megszerkesztett változatból kimaradtak. Az „Úton” a beatnemzedék leghíresebb műve, amely azonban jóval több, mint egy új életérzés kiáltványa; az ötvenes évek óta töretlen népszerűsége is mutatja, hogy olyan nagyregénnyel van dolgunk, amely elsősorban művészi erejével varázsolja el a mind újabb nemzedékeket.

 

Jack Kerouac – W. S. Burruoughs: És megfőttek a vízilovak  

Helikon, Budapest, 2018

1944-ben döbbenetes gyilkosság rázta meg a baráti társaságot, amelyből aztán a beatnemzedék legnagyobb írói kinőttek. A történet és a véres végkifejlet - a bonyolult kapcsolat, mely egy szép, tehetséges, szexuális identitását még csak kereső fiú és középkorú, őrülten szerelmes mentora, gyámja és zaklatója között kialakult - nemcsak az újságok számára volt szenzáció, hanem írók egész sorát igézte meg. Az akkor huszonkét éves Jack Kerouac és a harmincéves William S. Burroughs - még mindkettő ismeretlen, sehol sem publikáló író - közösen megírta a maga változatát, mely nemcsak a bűnügy sztorija, hanem a későbbi beat spontán, szikár stílusában varázsolja elénk New York hangulatát a háború utolsó éveiben - és annak az elveszett nemzedéknek az útkeresését, amely Amerika addigi értékrendjét sok szempontból felrúgva, sőt dühösen elátkozva, az életben és a művészetben is egyre új kalandokra vágyott. A kisregényt sokáig csak mint legendát – mint Kerouac és Burroughs korai, elveszett közös művét – tartották számon a beatirodalom rajongói. De a mű nem veszett el, csak évtizedekig meglapult egy dobozban, mert főhőse, a két író fiatalkori barátja, aki a gyilkosság miatti büntetését letöltve neves újságíró lett, nem járult hozzá a megjelentetéséhez. Végül csak az ő halála után, 2008-ban látott napvilágot a könyv: "a gyilkosság története, amely megszülte a beatnemzedéket".

 

Susan Faludi: Előhívás. Mindent apámról

Libri, Budapest, 2018

Az egyik legismertebb feminista újságíró, a New Yorkban élő, magyar származású Susan Faludi 2004-ben emailt kapott hetvenhat éves apjától, akivel addigra már elhidegültek egymástól és alig érintkeztek. Az apa a levél szerint nemrég tért vissza Thaiföldről, ahol férfiból nővé operálták, és ahol Istvánról Stefánie-ra változtatta a nevét. Mint írta, elege lett abból az agresszív macsóból, akinek ismerték, s levelében arra kérte lányát, írja meg nem mindennapi életének történetét. Susan Budapestre utazott, ahová a kiváló fotós-retusőr apa a rendszerváltás idején, 1990-ben költözött vissza. Beszélgetéseik során egymásnak látszólag teljesen ellentmondó elemekből álló, elképesztő élettörténet rajzolódott ki. Susan a múlt emlékeinek felkutatásával, a magyar zsidóság történetének és Magyarország legújabbkori történelmének tanulmányozásával, illetve régi és új benyomásai alapján próbálta megérteni az embert, akit az apjának ismert.  

 

Tölgyesy Zoltán: Én, Mis Mandarin

Kossuth, Budapest, 2018

65 éves jogtanácsosként tekintek vissza a kétségtelenül színes, mozgalmas életemre. A könyv a saját és a szűkebb családom, elsősorban édesapám és édesanyám történetét tartalmazza. Írásom szerves része felvállalt homoszexualitásom, amelyet annál is kevésbé tudnék eltitkolni, mert évtizedekig a meleg éjszakai élet egyik meghatározó figurája, mondhatom, ikonja voltam. Nagy vágyam, a színház és benne is elsősorban a színművészet vagy a rendezés sajnos első körben nem valósulhatott meg. Azonban épp a transzvesztita fellépéseim juttattak el Karinthy Márton és Bozsik Yvette révén a Karinthy és a Katona József Színházba, ahol végül is kisebb figurák után főszerepet is játszhattam. Részletesen írok a Pinceszínház diákszínjátszójaként eltöltött éveimről is, találkozásomról a transzvesztitizmussal, az abban elért sikereimről, a bécsi versenyről, amelyet megnyertem, de érintem jogi pályámat is, amely 12 évig tartott, majd a cégemről, amelyben egyszerű kereskedőből eljutottam a ruhatervezésig, saját stílusom megtalálásáig. Beszélek még életem legfontosabb férfi és női szerelmeiről, szereplésemről a Takács Mária rendezte Meleg férfiak, hideg diktatúrák című, több díjat elnyert dokumentumfilmben. Könyvemben külön fejezetet szentelek a homoszexuálisokat ért, gyakran gyilkossággal végződő támadásoknak, de több érdekes, olykor humoros történetet is elmesélek a transzvesztiták mindennapjaiból.

 

Takács Judit: Meleg század

Kalligram, Budapest, 2018

E kötet a 20. századra fókuszál, amit a homoszexualitással kapcsolatos magyar nyelvi fejlemények szempontjából nevezhetünk akár meleg századnak is, tekintettel arra, hogy a meleg szó különböző - az 1900-as évek első évtizedében feltűnő, akkoriban még kifejezetten nőkre utaló, majd az 1990-es évekre átpolitizálódó - jelentésváltozatai szinte keretbe foglalták a vizsgált időszakot. A nyelvi fejleményeken túl a kötet részletesen tárgyalja a homoszexualitás strukturális stigmájának jogintézményekben tükröződő működését, elsősorban a homoszexualitás társadalmi felügyeletét széles körben lehetővé tevő jogalkotási és jogalkalmazási gyakorlatokon keresztül, az ezeket részben visszatükröző, részben megerősítő médiareprezentációk vizsgálatával, valamint az érintettek beszámolói alapján.

 

Radclyffe Hall: A magány kútja

Park, Budapest, 2017

A regény, amelynek betiltása után Virginia Woolf és Ernest Hemingway egyaránt kiállt a szerző mellett. 1926-ban Radclyffe Hall már híres író, legutóbbi, Fémina- és James Tait Black-díjjal kitüntetett Adam’s Breed (Ádám fajzatja) című regénye bestseller. Hall ekkor látja elérkezettnek az időt arra, hogy akár karrierjét is kockára téve hozzálásson régi terve megvalósításához: “könyvet írni a nemi inverzióról, regényt, amelyet azok is megérthetnek, akik számára a szakmunkák nem hozzáférhetők… amely szót emel egy félreértett és félreismert kisebbségért”. Ez az úttörő mű az 1928-ban megjelent A magány kútja, amelynek célja, hogy megtörje a homoszexualitás tabuját a közbeszédben. Stephen Gordon kislány korában is érezte, hogy ő más. Azt, hogy tehetsége van a sporthoz, gyűlöli a lányruhákat, és jobb szeret egyedül lenni, nem tartották ifjú hölgyhöz illőnek a Viktória korabeli felső osztályban. De amikor Stephen felnő, és beleszeret egy másik nőbe, tűrhetetlenné válik a helyzete a családi kastélyban. Stephennek útra kell kelnie, hogy felderítse, van-e számára hely a nagyvilágban. Párizsba költözik, népszerű író lesz, háborús hős, mégis boldogtalan. Fűti a becsvágy, de a társadalmi elvárások sarokba szorítják, és Stephen elkeseredett lépésekre kényszerül.  

 

Bob Schulz: Csapó! Tessék!

Aposztróf, Budapest, 2016

Bob Schulz, a 24 karátos hírnevű rendező, producer. (J. C. Alspector, Toronto Daily Star). Az Atlanti-óceán nyugati partján kikötött magyar emigráns igaz történetei, aki zöldségpucolóként kezdte, majd álmai megvalósítása során számos politikussal találkozott, és világsztárokkal dolgozott együtt. Mel Gibson, Samuel L. Jackson, Károly herceg, Shirley MacLaine, Zsigmond Vilmos, Faludy György, Szabó István, Bereményi Géza, Psota Irén, Andy Vajna és még sorolhatnánk azokat a neveket, akikhez barátság vagy éppen egy emlékezetes történet fűzi. Olvasmányos memoár egy izgalmas, eseménydús életről - egy, az 1956-os forradalom idejére eső meleg szerelmi történettel.

 

Patricia Highsmith: Carol

Tericum, Budapest, 2016

Az ötvenes évek Amerikájában játszódó történetet a világhírű írónő álnéven jelentette meg, és nem véletlenül: a könyv nagy botrányt kavart. A húszas éveiben járó Therese egy manhattani áruházban dolgozik eladóként, és jobb életről, szerelemről ábrándozik. Egyik nap meglátja Carolt, a jómódú, nála idősebb szép asszonyt, aki kihűlt házasságában vergődik, amelyből csak a kislánya iránt érzett határtalan szeretete miatt nem tud kilépni. A két nő között azonnal szikra gyúl, és az ártatlannak induló barátságuk az érzelmek hatására egészen más irányt vesz. A regény először 1952-ben jelent meg, és azóta világszerte meghaladta a milliós példányszámot. Az Oscar-díjas rendező Todd Haynes filmet is készített belőle olyan impozáns főszereplőkkel, mint a kétszeres Oscar-díjas Cate Blanchett, valamint Rooney Mara. A filmet máris öt Golden-Globe díjra és hat Oscar díjra jelölték.

Share this post