Véletlenül csöppentem a programra: február 7-én, csütörtökön Borgos Anna előadására érkeztem a Brit Nagykövetségre, és csak utána tudtam meg, hogy - szintén az LMBT Történeti Hónap keretében - lesz még egy kerekasztal-beszélgetés is. Úgy döntöttem, meghallgatom. Nem bántam meg; érdekes dolgokat tudtam meg a hazai melegjogi mozgalom kezdeteiről.
Antoni Rita írását a nokert.hu oldalról vettük át.
Rengeteg sikeres programon vagyunk túl az LMBT Történeti Hónap keretében. Volt megnyitó filmvetítéssel és fogadással, meleg témájú városnézés, beszélgetések a leszbikusság és a homoszexualitás történetéről és a BudapestPride kezdeteiről, pinkpongoztunk, művészkedtünk és a Meleg szemmeles srácok és lányok meg is örökítették ezt.
Előadásom az LMBT-történelem egy speciális vetületét vizsgálta: a leszbikusság reprezentációját a magyar nyelvű, pszichiátriai ismeretterjesztő irodalomban. Ebben az időszakban különösen széleskörű pszichiátriai, pszichoanalitikus (és kisebb számban jogi és szociológiai) irodalom is tárgyalta a szexualitás „normális” és „perverz” formáival kapcsolatos kérdéseket.
Február 10-én, vasárnap a Szimpozion Klub Krisztina téri helyszínén rendezték meg a Háttér Társaság a Melegekért egyik, az LMBT Történeti Hónap részét képező beszélgetését, Homoszexualitás a történelemben címmel. Az intenzív havazás ellenére résztvevő hallgatóság Eszenyi M. Bence történésszel beszélgethetett a homoszexualitás kultúrtörténetéről.
A megnyitó utáni első programunk a Gobbi Hilda filmklub volt, ahol az Aimée és Jaguár című filmet nézhették meg az érdeklődők. A történet nagyon egyszerű, bár borús, 1943-ban játszódik Berlinben. Lilly a német családanya, akinek a férje a fronton szolgál, otthon neveli négy fiát és Felice az öntudatos, szabad, vagány zsidó ellenálló lány egymásba szeretnek. A film Erica Fischer hasonló című önéletírásának adaptációja.
Hát elkezdődött az első Történeti Hónap. Úgy, ahogy kellett: sok vendéggel, beszédekkel, Makk Károly személyes történeteivel, Takács Mária múltidézőjével.
